Nézzünk a jövőbe: Villamos-energia árak

Több, mint 5 éves távlatban nem vagyunk túl bizakodóak a villamos energia árakkal kapcsolatban. Bár reméljük, hogy ezek a számítások és előremutatások nem jönnek be, tehát minél előbb csökkenni fognak a villamos-energia árak.

Piaci ár

A minap megnézve 748,97 EUR/MWh, 1 euró pedig 405 forint, így tudunk számolni, mivel nézhetnénk szembe „hatósági ár” nélkül itthon.

Mennyit kellene fizetnem piaci ár szerint?

A piaci ár napi szinten változik, így elég nehéz minden hónapra előrevetítve legalább egy átlagot számolni. Így most a friss napi adatot vesszük átlagnak, mert tényleg +-50-60 Forinttal is képes változni.

Napelem és a hazai szaldós elszámolás jelenlegi helyzete

Bár a napelem jelenleg hatalmas potenciál és lehetőség az energiaköltségek csökkentésére, főleg amíg a szaldós rendszer idehaza élni fog – viszont ennyire koránt sem rózsás a helyzet. A szaldós elszámolás a végfelhasználónak úgymond „megérős”, viszont a szolgáltatónak, piacnak és államnak már annál kevésbé.

Tavasszal, nyáron és ősszel nyilván a szolgáltató rendkívül sokat tud spórolni, hiszen akkor a napelemes rendszerek rendkívül aktívak, cserébe télen a kevés napsütés, a hideg, illetve a hótakarók miatt a napelem termelése szinte zéró. Ez nyilván másként lenne, ha télen is valamilyen formában minden nap sütne a nap és kevésbé lenne felhős, sötét.

Visszatérve, télen a fűtési szezon, illetve az otthon töltött kényelmi lehetőségeket használva jóval magasabb a villamos energia fogyasztás, mind vállalatok, mind a lakosság felől is. A fűtés óriási energiát emészt fel, nem csak gáz-energia, hanem villamos-energia terén is.

Számos fizetett hirdetés született különböző médiákban afelől, hogy a levegős-hőszivattyús megoldások jóval, de jóval olcsóbbak – bár ez relatív. Ha egy óriás háztartást nézünk, illetve a jelenlegi H tarifás árakat, akkor kijöhet a matek, főleg ha a telünk nem lesz tartósan -10C-nál hidegebb.

A szaldós elszámolás és a jelenlegi hazai energiaárak hosszú távon nem tarthatóak

Számos piackutatást olvastam ezzel kapcsolatban és a fent említett okok miatt a szaldós elszámolás jobb esetben is 1-2 évig tartható, utána piaci alapra kell helyezni a napelemek által megtermelt energiát. Ez azt jelenti, hogy a napi aktuális piaci árhoz alkalmazkodva a szolgáltató nettó áron, kb a piaci árának töredékéért megvásárolja tőlünk a villamos energiát, nekünk pedig piaci áron eladja. Nyilván a töredéke azt is jelenti, hogy nekünk nincs benne az áramelosztói díj, ráadásul a visszatermelés miatt az áramelosztói díj a szolgáltató felé aktuális, azaz 1kwh energia nettó ára 303,33 Ft, abból bruttóban -55,6Ft áramelosztói díj, illetve jövedéki adó is levonásra kerül. Ezáltal pedig olyan 190 Forint környékén fogja vételezni valós értékben tőlünk a szolgáltató a villamos energiát. Ez azt jelenti, hogy nekünk legalább kétszer akkora energiát kell megtermelnünk, hogy év végén lehetőleg jól jöjjön ki a matek (közel nullás rezsiszámlára).

Mai hazai árszabályozás szerint 70,1Ft/kWh a nappali órán történő 210kWh feletti fogyasztás ára, ez pedig hosszútávon tarthatatlan – érdemes csak felpörgetni az első táblázatunkra. Közel ötször annyiba kerül jelenleg a villamos energia, mint amennyit fizetni fogunk (210kWh felett, az alatt pedig több mint a tízszerese lenne).

A nagyobb igény növeli az árakat, pedig ez az EU-s és hazai trend

A hirtelen döntéseknek és a minél előbbi gázról való leválásnak a következménye a hirtelen megemelkedő villamos-energia fogyasztás. Itthon a napelem, illetve hőszivattyúval foglalkozó vállalkozások szerint közel hússzorosára nőtt a hőszivattyút és harmincszorosára a napelemet telepíteni kívánók száma. Míg napelemet közel fél éves telepítéssel, addig hőszivattyút kb 4 hónapos telepítési idővel tudják elvégezni a vállalkozások.

A hőszivattyúból, napelemből és inververtől aggasztó, hosszútávú hiány lépett fel, ami ezek árát növelik, illetve a KATA megszűnése a munka díját is jelentősen emeli. Ha ez nem lenne elég, a hőszivattyú 75m2 alapterületű jól szigetelt ház esetén 12.000kWh éves villamos-energia igénnyel rendelkezik, ami nem kevés, főleg ha ehhez rakjuk például a Magyarországon havi 210kWh átlagot, azaz évi 2520kWh energiát. Nyilván a 210kWh átlag vitatható, bár egy 3 fős család esetén kijöhet a matek. Ha ezen két értékeket összeadjuk, akkor máris éves szinten 14.520kWh energiára lesz szükségünk, amihez jelentős napelem mennyiségre és egy óriási inverterre lenne szükség.

A nagyobb energiaigény növeli az villamos-energia árakat, hiszen, ha nincs megfelelő mennyiségi energia, akkor azt importálni kell, vagy különböző „szennyező” módon előállítani. Itthon jelenleg a villamos-energia igény kb 65%-a importra szorul, tehát, ha meg is épülne a Paks 2, akkor is legjobb számítások szerint a jelenlegi fogyasztást figyelembe véve 45% importtényre szorulna hazánk. Emellett pedig figyelembe kell venni, hogy 2030 körül a Paks 1 blokkjai életciklusának végét fogják járni. Ezt nyilván felülvizsgálat után ki tudják tolni 5-5 évre, de tartósan nem kitolható, le kell őket állítani.

Magyarországnak jó minőségű energiamixre lenne szüksége, ehhez viszont jelen formában legalább 3 atomerőműre lenne szükségünk, összesen 12 blokkal – viszont, ha így növekszik a hőszivattyúk utáni kereslet és hazánk 30%-a már ezen megoldással fűtene télen, akkor legalább 16-20 blokkra lenne szükségünk, hiszen a hőszivattyúk bármennyire is takarékosak (a sima fűtőszálas megoldásokhoz képest igen), óriási energiaigényük van.

Nyilván lehetne még bőségesen spórolni a villamos energia fogyasztással, mind lakossági, mind vállalati szinten, de amíg az emberek és cégek olcsón jutnak energiához, addig ez nem fog bekövetkezni. Én nem mondom, hogy azonnal mindenkire rá kellene ezt hárítani, de jó lenne, ha mindenki egy picit visszafogná a fogyasztását és ezzel tudnánk mérsékelni itthon a villamos-energia árakat. Ugye azt mindenki tudja, ha kevesebb a fogyasztó vagy alacsonyabb a kereslet egy adott termékre, szolgáltatásra, energiára, de van belőle „bőven”, akkor azok ára az eladhatóság kedvéért csökkeni fog.

Nézzünk öt évre előre

Elég csak elolvasunk a mai cikket az elejétől és remélhetőleg mindenkinél kirajzolódik az első bekezdésben említettek. Ha jól számolunk, akkor legalább 5 évig tartani fog az energiaválság – kivéve, ha azonnal óriási mennyiségű gázhoz tudnánk jutni – ami szerintem rövid időn belül nem lehetséges.

A gázról való átállás (mármint fűtés és főzés, sütés szempontjából) óriási villamos-energia igénnyel fog járni, ami hónapról hónapra növeli majd az árakat. Valószínűnek találom, hogy ez tartósan így is fog maradni és akinek nem lesz megfelelő mennyiségű napelem rendszere, az keményen „szívni” fog a következő években, de akinek van, annak sem lesz piskóta. A tél kivételével biztosan olcsóbban fogunk energiához jutni, de a hűvös hónapokban kemény árat kell majd a háztartásoknak és vállalatoknak megfizetniük.

Bár lehet én látom borúsan a helyzetet, de a gázszankció bejelentését követően már könyvelhető volt az óriási európai energiaválság. Bármennyire is tetszik a energiafüggetlenedési lehetőség, illetve az EU különböző lépései, ez valahogy nem jött be, ha a fiatalság ezt megérzi, akkor a jelenlegi vezetőknek bőven meg fog gyűlni a bajuk, hiszen a jelenlegi fiatal generáció simán el fogja őket számoltatni egy évtizeden belül.

Verdikt

Bár ez nem egy teljeskörű összeszedett elemzés, mégis szerintem reális elemeket figyelembe véve, objektíven (néha talán szubjektíven) mérlegelve a jövő nem fényes. A 2035-re és 2050-re tervezett EU-s zöldpolitika akár így könnyedén meg tud valósulni akár egy évtized alatt, viszont ennek jelentős ára lesz, főleg a lakosság részéről. Bár a középkorba nem fogunk visszatérni, mégis jelentősen vissza fog maradni a társadalom, legalábbis fogyasztás terén jelentősen.